Gerbeaud Emil a vállalkozó

Gerbeaud Emil 1884-ben érkezett Magyarországra egy új, jövedelmező élet reményében. Ekkoriban Budapest a világ egyik legfejlettebb malomipari városának számított, kiváló alapanyagok, olcsó munkaerő és egy jól felfuttatott üzlet várta őt és családját. Kugler Henrik és Gerbeaud Emil társultak egymással. Gerbeaud fokozatosan vette át és fejlesztette az üzletet.
1885-ben együtt jelent meg a két szakember az Országos Általános Kiállításon, azonban Gerbeaud igazi „debütálására” az 1896. évi Ezredéves Kiállításon került sor. Kibérelte az egykori királyi pavilont, majd a bemutatott termékeivel és újításaival lenyűgözte a látogatóközönséget, többek között megkapta a kiállítás Díszoklevelét és az Országos Ipartestület is aranyéremmel jutalmazta.
Gerbeaud Emil pályája, és feleségével Ramseyer Eszterrel közösen építgetett vállalkozása évtizedekig felfelé ívelt, fejlődött. Részt vett az 1898. évi Brüsszeli-, majd az 1900. évi Párizsi Világkiállításon. Utóbbi alkalomból több más magyarországi kiküldöttel együtt kitüntetésben részesült, elnyerte a Francia Becsületrend lovagi rendjelét – Gerbeaud ezen kívül magáénak tudhatta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét is. A századfordulóra Budapest egyik legismertebb cukrásza és iparosa lett.



Csokoládégyáros

Már Magyarországra érkezését követően foglalkozni kezdett a csokoládégyártással. A századfordulótól külön csokoládégyárat működtetett Pesten a Duna utcában. Az 1900-as évek elején a Gizella téri cukrászda mellett fióküzletei voltak az Andrássy úton, a Kossuth Lajos utcában, sőt a Royal Nagy Szálloda aljában is Gerbeaud-süteményeket árultak. Szezonális jelleggel tavasztól őszig pedig a Városligetben várta vendégeit a Gerbeaud „Royal” Pavillon.
Gerbeaud Emil sikert sikerre halmozott, számos újítást vezetett be a termelésben, amelyekkel hozzájárult a magyar cukrászipar fejlődéséhez, versenyképessé tételéhez. Üzleti sikereinek köszönhetően dolgozóinak létszámát fokozatosan növelni tudta.
Kugler Henrik 1905-ben bekövetkezett halálát követően, Kugler Henrik utóda Gerbeaud néven működtette tovább a vállalkozását, majd 1908-ban megalakult a Kugler Henrik utóda Gerbeaud Részvénytársaság, amelynek igazgatósági tagjai a családtagokból és közeli ismerősökből állt. 1909-ben Gerbeaud Emil megvásárolta a fiumei csokoládégyárat, eközben továbbra is fenntartva a fővárosi és „vidéki” fióküzleteit – még a közkedvelt tengerparti üdülőhelyen Abbáziában is volt Gerbeaud cukrászda.

Mi lapult a könyves szekrény mélyén?

Gerbeaud Emil nagy kedvelője volt a francia és a magyar irodalomnak. Mintegy kétszáz kötetet számláló gyűjteményét az irodájában álló könyvesszekrényekben tárolhatta. Az egyik szekrény mélyén rejtőzhetett egy példány abból a kötetből is, amit 1909-ben külön neki és feleségének tisztelegve adott ki a Budapest Székesfővárosi Czukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestülete. A kiadvány címe: Gerbeaud Emil és neje Ramsayer Eszter ünneplése üzletük félévszázados és itteni ipari működésük negyedszázados jubileuma alkalmából (1909). A kötet annak a nagyszabású ünnepi alkalomnak állít emléket, amikor több mint száz személy (köztük neves iparosok, minisztériumi és udvari hivatalnokok, arisztokraták, illetve a Gerbeaud cég dolgozói) az ötven éve fennálló cukrászda alapítását és a Gerbeaud házaspár huszonöt éves magyarországi munkásságáról emlékeztek meg. Az eseményről a korabeli sajtó is hosszan beszámolt.


Gerbeaud Emil és neje Ramsayer Eszter ünneplése üzletük félévszázados és itteni ipari működésük negyedszázados jubileuma alkalmából című kiadvány borítója (1909)


Fémes-Beck Vilmos (1885-1918) ötvösművész által készített emlékplakett, amit a Gerbeaud házaspárhoz közelálló személyek (Margit, Olga, Marie) az ünnepi alkalomra készíttetett (1909)

Iratok a Gerbeaud cégtől


Gerbeaud cég fejléces számlája, amely igazolja, hogy 1900. április 3-án egy bizonyos Drucker úrnő a budapesti József kőrút 47. szám harmadik emeletének 10-es számú lakásába három darab Csirke fészket, egy Bomba á lá Reine-t és kettő Vegyes csokoládét vásárolt. A rajta lévő pecséten: KÖSZÖNETTEL FELVETTEM KUGLER HENRIK GERBEAUD SUCCr. BUDAPEST cs. és kir. udv. cukrászda.


Elbocsájtó bizonyítvány Heppner Ernő cukrászsegédnek, aki a Gerbeaud cukrászdában dolgozott 1906 és 1908 között. A Gerbeaud Emil cukrászdáiban és csokoládégyáraiban gyakorlatot szerezni nagy megtiszteltetés, egyben kiváló lehetőség volt. A híres szakember saját aláírásával hitelesítette a dokumentumokat. A bizonyítványon a következő szöveg olvasható: “Úgy szorgalma valamint jó magaviselete által teljes megelégedésemet kiérdemelte. Állását saját kérésére hagyta el.” (1909. január 15.)


A Kugler Henrik utóda Gerbeaud részvénytársaság első üzletévéről (1908/1909.) szóló hivatalos, nyomtatott jelentése (1909)

Conrad Gyula: Kugler Henrik, olajportré (1894)

A Kugler Henriket ábrázoló olajfestmény, amelyet Conrad Gyula (1877-1959), híres magyar festő és grafikus készített a cukrászról mind a mai napig a Gerbeaud Cukrászda ún. Kis Szalonjának falát díszíti, emléket állítva az alapító elődnek. A félalakos realisztikus festmény 1894-ben készült, amikor Kugler a hatvannegyedik életévét töltötte be. Érdekes, hogy több mint húsz évvel később a szintén hatvanas éveiben járó Gerbeaud Emilről is készült egy festmény, amin elődjéhez hasonló öltözetben, haj és bajuszviselettel látható.

Glatter Gyula: Gerbeaud Emil (1918 körül)

A Glatter Gyula (1886-1827) festőművész által készített arckép az első világháború idején, 1918 körül készült a hatvanas éveiben járó Gerbeaud Emilről. A festményről egy szakállas, bajuszos, összevont szemöldökű, karizmatikus és tekintélyes úr néz velünk szembe. A sötét tónusú festmény még komorabbá és határozottabbá teszi Gerbeaud alakját.

Az aranyszínű lovag védjegy

Keretezett üveg védjegykép, amely egy aranyszínű páncélos lovagot ábrázol. A védjegyet a Gerbeaud cég jegyeztette be csokoládés- és kakaós dobozokra a 20. század elején. Napjainkban az Émile budai étterem, kávézó és pékség is ezt a védjegyet választotta emblémájaként.


Keretezett üveg védjegykép, amit ezzel a felirattal a Gerbeaud csokoládés dobozokon használtak



Gerbeaud kakaóporos doboz az aranyszínű lovag védjeggyel (1900-as évek)